Csábításból Jeles
 

Destroyed Emotions

 Fáradtan nyitottam ki pilláimat alvás után. Az ablakon beszűrődő fény betöltötte az apró de mégis otthonos szobát. Felültem az ágyon majd körülnéztem a szobában.

-Első nap az új suliban...-mormogtam az orrom alatt majd kikeltem az ágyból. Elsétáltam a fürdőbe ahol éppen az öcsém volt.

-Igyekezz már Robert!Mióta vagy már benn?-kiabáltam.

-Várj még adj öt percet.-nyávogott.

-Jó!-mondtam idegesen. Leültem a fürdőszobaajtó elé és vártam.

-Gyere már ki!-ordítottam idegesen. Az ajtó kinyílt az öcsém pedig gyönyörűen felöltözve,fogatmosva és alapozóval az arcán(?) állt előttem. Elkezdtem röhögni torkom szakadtából.

-Most meg mi bajod?-tette csípőre a kezét.

-Az arcod....-majd megint elkezdtem röhögni.-Alapozó van rajta....hahaha

-Na és?-durcáskodott majd elsétált. Miután abbahagytam a nevetést és bezártam az ajtót és elkezdtem a reggeli készülődést. Kibontottam hosszú vörös tincseimet majd megmostam a fogamat. Visszasétáltam a szobába és elővedtem egy elviselhető öltözetet és magamrakaptam. Letrappoltam a lépcsőn és bementem a konyhába.

-Jó reggelt!-mosolygott a mostohaanyám.

-Reggelt.-mondtam hülye vicsorgással a képemen.

-Az uzsid az asztalon van.-jelentette ki.

-Ok kösz.-feleltem majd elvettem a zacskót.-Léptem!

Idegesen becsptam magam mögött az ajtót és táskával a hátamon indultam el az új középsuliba. A kapu elé érve nagy feliratot pillantottam meg:Sweet Amoris. Az a hely ahol újra balhézhatok majd. Csodálatos! A beözönlő emberek sora engem is sodort magával mint valami bábut. A tömeg az udvarra sodort ahol nem volt olyan sok gyerek de azért voltak páran. Leültem az egyik padra és csendesen hallgattam a kedvenc számomat. Mikor egy előttem álló fiúra lettem figyelmes. Vörös haja szürke szemei előtt himbálódzott.Winged Skull-os felsőjéből tökéletesen kilátszottak izmai. Fekete bőrdzsekije lógott rajta. Fekete farmerja pedig majd leesett róla. Egyik kezét csípőjére tette és így állt felettem.

-Szasz cica.-jelent meg perverz mosoly a képén.-Jól nézel ki édes. Meg sem szólaltam csak ültem a padon és hülye fejjel bámultam az előttem álló fiút.

-Na mi az elvitte a cica a nyelved cica?-incselkedett velem. Felálltam majd bokán rúgtam annak jeléül hogy velem ne játszadozzon. Éppen elsétáltam volna mikor megfogta a kezem. Majd közel húzott magához. Egyik keze a derekamon pihent a másikkal pedig a könyökömet fogta. Egy szót sem szólt hozzám csak mélyen a szemeimbe nézett. Kezdtem hipnózisba esni gyönyörű ködös szemeitől mikor éreztem hogy lentebb vándorol a keze. Egy határozott mozdulattal kitekertem a kezét és egy pszihopata vigyorral a fülébe súgtam.

-Mégegy ilyen és letépem e kezed.-mosolyogtam.

-Óh a cicának nyelve is van?-mondta fájdalommal a hangjában.

-Van a nevem is Kacey vagyok.És neked?-engedtem el a kezét.

-Castiel vagyok.Jól nézel ki.-vigyorgott perverzen.

-Óh tudom!-dobtam hátra tincseimet.

-És még szerény is.-nevetett. Magasröptű eszmecserénknek csak a csengetés vetett véget. Megfogta  a karomat majd berángatott az egyik terembe.

-Egy osztályba járunk?-kérdeztem megvetően.

-Gondolom.-mondta majd leültetett maga mellé. Az óra dög unalmas volt az adott egy kis örömöt hogy közben Castielt piszkálhattam. Igazából elég sok dolgot megtudtam róla. Rendes srácnak tűnik. Miután kicsengettek kimentünk az udvarra ahol egy hosszú fehér hajú lányt láttunk meg egy fekete hajú fiút enyelegni a padon. Castiel arra intett engem hogy mennyek vele és én bele is egyeztem. Feléjük álltunk.

-Blulolualulo!-ordított rájuk Castiel mire ők sikítva elszaladtak. A földön fetrengtem a nevetéstől mikor eszembe jutott hogy bent hagytam az uzsim. Castiel felé fordultam majd kiskutya szemekkel kezdtem el kérlelni:
-Kérlek hozd ki nekem az uzsonnámat!-könyörögtem. Mire ő jót nevetett majd felállt.

-A padban van?-vigyorgott. Bólintottam. El sem hiszem milyen könnyen ment. Éppen elmélkedtem mikor elémállt egy fekete hajú fiú. Kék szemei szikráztak. Kék sál volt a nyaka köré tekerve. Fehér pulcsiját egy fekete kis mellény egészítette ki. Farmerját lazán hordta és cipője porlepte volt. Miután rendesen végigmértem megszólaltam:

-Mit akarsz?-kérdeztem bunkón.

-A nevem Armin a PSP-met keresem nem láttad valahol?-kérdezte kétségbeesetten.

-Bocs de nem de ha akarod megkeresem vagy kölcsönadom az enyémet.-mondtam kedvesen.

-Neked is van?-csillantak meg a szemei.

-Aham nem rég kaptam szülinapomra.-feleltem.

-Ez szuper milyen játékaid vannak?-ült le mellém. Miközben mi a kockatudományunkat csillogtattuk meg közben a vörös hajú srác már kijött a suliból. Kezében egy üres zacskót szorongatott pólóját pedig morzsák lepték be. Ez a hüylegyerek megette a szendvicsem?

-Te megetted a kajámat?-fortyantam fel.

-Igen,de salátát máskor ne nagyon tegyél bele ,elvette az ízét.-vigyorgott. Nagy dühömben nem tudtam mit csinálni ezért inkább behúztam neki egy akkorát hogy a földre esett. A mögöttem álló Armin érdeklődve figyelte az eseményeket.

-Öhm nem lehet hogy túl nagyot ütöttél és elvesztette az eszméletét?